„Nevén kellene nevezni a dolgokat. Ami most zajlik, nem bevándorlás. Ötvenmillió ember keres magának új hazát. Többségük célja Európa. Közöttük egy-egy nemzetből is több millióan vannak, de a muszlim vallás és kultúra egyértelműen meghatározó. Ami most történik, az népvándorlás. Amikor pedig a történelemben népvándorlás indult, akkor a felkészületlen, gyenge országok, birodalmak mind elbuktak az idegen nyelvű, idegen vallású népek nyomása alatt.
Ami most történik, 14 éve kezdődött. 2001-ben közel háromezer embert gyilkoltak meg egy mindannyiunkat sokkoló terrortámadásban az Egyesült Államokban. Az USA bosszút esküdött. De a bosszú nem a terrortámadás elkövetői ellen, hanem országok ellen irányult. Lerohanták Afganisztánt és Irakot. Szétbombázták, szétlőtték az ipart, a gazdaságot, a hidakat, utakat, vasútállomásokat, kikötőket, iskolákat, egyetemeket, óvodákat: gyakorlatilag elpusztították a teljes infrastruktúrát. Még büszkék is voltak rá, hogy a »középkorba bombázták vissza« őket. Az agresszióval nem csak emberek ezreit ölték meg, emberek százezreit késztették menekülésre, de polgárháborút is kirobbantottak, amiből megszületett az Iszlám Állam. Mostanra 150 ezer emberre teszik csak az iraki agresszió áldozatainak számát.
A történet legcinikusabb része, hogy azok, akik elfogták és háborús meg emberiség-ellenes bűnök miatt felakasztották az iraki diktátort, sokkal több ember halálát okozták, mint a diktátor. A polgárháború miatt Irakban ma sokkal kisebb az emberek személyi szabadsága, több embert kínoznak meg politikai nézeteik miatt, és összehasonlíthatatlanul rosszabbul élnek, mint Szaddam idején. És közben hiába lett történelmi tény, hogy az iraki háború indítóoka, a vegyi fegyverek gyártása hamisítvány volt – vagyis pont úgy rohanták le Irakot, ahogy Hitler Lengyelországot -, az USA és szövetségesei között egyetlen háborús bűnöst sem neveztek meg vagy ítéltek el!
Tíz évvel a 9/11 után végigsöpört az “arab tavasz” az észak-afrikai és a közel-keleti országokon. Az összes olyan diktátort és államelnököt megbuktatták, akik évtizedek óta a nyugati országok, de leginkább az Egyesült Államok begyében voltak. Csakhogy a forradalmak irányíthatatlanok, a káosz és a gazdasági összeomlás pedig mindig a szélsőségeseknek jó. Nem állítom, hogy az USA volt az arab tavasz kirobbantója, de több országban benne volt a kezük. Az is tény, hogy az arab tavasz óta valamennyi érintett országban rosszabb a gazdasági és a politikai helyzet, mint előtte volt. Mindez óriási lökést adott az Iszlám Állam terjeszkedésének.